Hatékony kommunikáció kulcsfontosságú a személyes és szakmai kapcsolatokban egyaránt. A hatékony kommunikáció segít pontosan és világosan kifejezni gondolatainkat, megérteni másokat, megoldani konfliktusokat és sikeresen együttműködni másokkal. Az interaktív módszertanok alkalmazása fejlesztik a résztvevők figyelmes hallgatását, a rövid és világos üzenetek megfogalmazását, a testbeszéd és non-verbális kommunikáció tudatos használatát. A kérdezéstechnika elsajátítása segít a pedagógusoknak a helyzettisztázásban, információ szerzésben, így döntéshozataluk a feltételezések helyett a tényekre alapozva születnek. Képesek lesznek felismerni a helyzeteket, személyre szabottan, megfontoltan időzíteni mondandójukat, miközben figyelembe veszik a helyzetek érzelmi szempontjait is. A konstruktív visszajelzések segítségével pozitív környezetet tudnak majd teremteni, mind a tanulók, mind kollégáik körében. A képzés gyakorlatorientáltságának köszönhetően a képzésen tanult technikákat azonnal tudják alkalmazni mindennapi munkájuk során. (négy fül modell, tranzakcióanalízis alapjai, DISC modell).

A program célja, hogy a résztvevők -           váljanak képessé egyéni szinten felismerni saját kommunikációs stílusaikat, tanulják meg a helyzettől függően alkalmazni saját kommunikációs eszköztárukat. Ismerjék meg a hatékony kommunikációs módszereket, tanuljanak meg tudatosan, egyértelműen és hatékonyan kommunikálni.

Magyarországon a nemzeti ünnepeket és emléknapokat kormányhatározat jelöli ki. Általánosságban elmondható, hogy ezen ünnepek, emléknapok a katolikus valláshoz (államalapítás), nemzeti tragédiákhoz (kommunizmus áldozatainak emléknapja), szabadságharcokhoz (1848/49, 1956) vagy a honvédelem jeles napjaihoz (nándorfehérvári diadal emléknapja) köthetőek. A program időrendi sorrendben ismerteti és bemutatja az egyes nemzeti ünnepeket és emléknapokat, valamint azok hátterét, amelyek támaszul szolgálnak a pedagógusok számára.

A program célja ezen nemzeti ünnepek és emléknapok történelmi hátterének bemutatása, ismertetése, valamint olyan módszertan bemutatása, mellyel az oktatók képesek lesznek tanórák, illetve iskolai ünnepségek, megemlékezések keretében méltó műsort összeállítani. További cél, hogy felhívja a figyelmet a nemzeti ünnepek és emléknapok nemzeti identitást képző és erősítő eseményekre, továbbá olyan módszertan elsajátítása, amely a tudás átadását élményszerűvé, kézzelfoghatóvá teszi a diákok számára.

A pozitív pszichológiai irányzat célja az, hogy egy átfogó szemléletmódot alakítson ki, amely azt a nézőpontot tükrözi, miszerint "a pszichológia legalább olyan mértékben az erő és az emberi kiválóság tudománya, mint a gyógyításé" (Oláh, 2004, 40.). A pozitív pszichológia azt a feladatot fogalmazza meg a maga számára a 21. században, hogy segítséget nyújtson az egyéni és társadalmi szintű szubjektív jóllét kialakításában. Emellett lehetőséget kínál arra, hogy a belső erősségeinkre összpontosítva megelőzzük a mentális problémák kialakulását, hozzájárulva ezzel az egészséges működésmódhoz, annak fenntartásához és a teljesítmény optimalizálásához. A jóllét és teljesítmény támogatása kulcsfontosságú a nevelési-oktatási intézmények számára is, így a pozitív pszichológiai alapfogalmak és intervenciós lehetőségek megismerésével a pedagógusok új eszköztárat kapnak a kezükbe ezen a téren. A képzés összesen 7 témát érint. Elsőként a résztvevők megismerkednek a pozitív pszichológia rövid történetével és elméleti keretével (1), majd a jóllét (2) fogalmával és a kurzus során alkalmazott Seligman-féle PERMA modell alapjaival. Ezt követően bemutatásra kerülnek a jóllét elemeihez kapcsolódó kulcsfogalmak és jelenségek, mint például a karaktererősségek (3), a pozitív érzelmek (4), és a fejlődésorientált gondolkodásmód (5). A jelentésteliség és értelmes tevékenység, valamint az ezekhez kapcsolódó értékek és célok (6) keretbe helyezik ezeket a témákat. Végül, az egész iskolára kiterjedő pozitív pszichológiai szemlélet jellemzőit gondoljuk át, a kurzus végén pedig a résztvevők a gyakorlati alkalmazások lehetőségeit (7) vizsgálják meg. A képzés során az egyes témákat rövid, interaktív előadásokkal vezetjük be. Ezután a résztvevők saját élményeikre és önreflexiójukra támaszkodva megvitatják az iskolai alkalmazás és fejlesztés lehetőségeit.

A képzés speciális abban a tekintetben, hogy a résztvevők nem csupán elméleti tudásukat gazdagítják, hanem a feladatok végzésével az önismeretük is mélyül. A képzés felkészíti a résztvevőket arra, hogy a megszerzett tudást a gyakorlatban is alkalmazzák.

Az iskolai történelemoktatás kevésbé vagy szinte egyáltalán nem érintett részterülete a környezettörténeti háttér bemutatása, holott valamennyi emberi tevékenység (háborúk, határmódosítások, iparosítás, új mezőgazdasági módszerek alkalmazása, urbanizáció stb.) elsősorban a természeti környezetre van jelentős hatással. A 20. századot megelőzően a természetbe való emberi beavatkozás mértéke csupán felületes volt, azonban az elmúlt évszázad eseményei már jelentős hatással voltak Magyarország természeti környezetére.

A továbbképzési program célja ennek a folyamatnak a bemutatása, ezzel egy új szemléleti mód beemelése a közoktatásba, amelynek célja az, hogy a diákok a történelemtanár előadásán keresztül ne „csak” az események politika, gazdaság és társadalomtörténeti vonatkozásait ismerjék meg, de szembesüljenek a történelmi események természeti környezetre gyakorolt hatásával, valamint fordítva, a természeti jelenségek által generált történelmi folyamatokra.

A program keretében a résztvevők megismerkednek a környezettörténet alapfogalmaival és módszertanával. A program keretében nem kronologikus rendben, hanem tematikus egységekben kerül feldolgozásra a XX. századi Magyarország (Kárpát-medence) környezettörténete. Ennek megfelelően vizsgáljuk a háborúk környezetre gyakorolt hatását. Külön egységet képez a határmódosítások (Trianon, Párizs, bécsi döntések stb.) hatásvizsgálata. A következő rész az ipari, és kiemelten az energetikai beruházások XX. századi történetét tekinti át. A soron következő egység a mezőgazdaság által okozott változásokra fókuszál, kiemelten az 1945 utáni korszakra helyezve a figyelmet. Áttekintésre kerül az emberi tevékenységből származó környezetkárosítások maradandó hatása, különös tekintettel a kommunista diktatúra időszakára vonatkozó beruházások és szennyezések tekintetében. Végül sor kerül a XX. századi hazai természeti katasztrófák történelemformáló hatásának bemutatására.

Az egyéni tehetségfejlesztés az iskolákban évszázadokra nyúlik vissza. Természetesen folyamatosan változtak ennek módszerei a pedagógiai és a pszichológia fejlődésével összhangban. Különösen nagy változás következett be a múlt század hetvenes éveitől, amikor a tehetségkutatások nagy lendületet vettek világszerte. A Nemzeti Tehetség Program elfogadását rögzítő parlamenti határozat megszületését (2008) követően a hazai nevelési-oktatási intézmények pedagógiai munkájában egyre nagyobb szerepet kap a tehetséges tanulókkal való egyéni foglalkozás. E továbbképzési program keretében a tehetséggondozás sikeréhez elengedhetetlen rendszerszemléletű egyéni fejlesztő programok készítésének és megvalósításának elméleti és gyakorlati kérdésköreiben kívánunk korszerű információkat, jól hasznosítható módszereket, eszközöket közreadni, feldolgozni. A rendszerszemlélet ma még ritkán fordul elő e területen iskoláinkban.

A résztvevők a képzés során megismerik a rendszerszerű egyéni tehetségfejlesztő programok kidolgozásának és megvalósításának pszichológiai és pedagógiai alapjait, a programok kidolgozásához elengedhetetlen tehetségkereső módszereket, e programok főbb tartalmi szempontjait, a megvalósításukhoz felhasználható fejlesztő módszereket, valamint az egyéni fejlesztő programok folyamat-modelljeit. A képzés változatos munkaformákra épül: az előadás mellett a csoportmunka különféle szervezeti keretei és az egyéni feladatmegoldás kapnak kiemelt szerepet.

A „Digitális nevelés" pedagógus-továbbképzési program a 21. századi gyermekek és fiatalok digitális környezetben zajló szocializációjának pedagógiai és pszichológiai összefüggéseire fókuszál. A program abból a felismerésből indul ki, hogy a mai diákok döntő többsége már digitális bennszülöttként nő fel: a videojátékok, az internet, a közösségi média, az okostelefonok és a mesterséges intelligencia természetes és mindennapi részei életüknek. Ezzel szemben a pedagógusok jelentős része digitális bevándorlóként, tanult módon sajátította el e technológiák használatát, ami gyakran generációs, kommunikációs és szemléletbeli különbségekhez vezet a nevelési-oktatási helyzetekben.

A program indokoltságát az adja, hogy a digitális eszközök és platformok nem csupán technikai segédeszközök, hanem mélyen befolyásolják a gyermekek gondolkodását, érzelmi működését, társas kapcsolatait, önképét és tanulási szokásait.

A továbbképzés specialitása, hogy nem elsősorban technológiai ismereteket közvetít, hanem a digitális jelenségek pszichológiai, pedagógiai és kommunikációs hatásainak megértésére helyezi a hangsúlyt. A program szemináriumi formában, strukturált önreflektív és interaktív elemekkel segíti a résztvevőket abban, hogy árnyaltabban lássák a digitális környezet előnyeit és kockázatait, felismerjék a problémás használat korai jeleit, valamint tudatosabban tudjanak kapcsolódni a digitális világban élő tanulókhoz.

A képzés szükségességét tovább erősíti, hogy a pedagógusok mindennapi munkájuk során egyre gyakrabban találkoznak olyan helyzetekkel - például figyelemzavar, motivációs nehézségek, online konfliktusok, mesterséges intelligencia használata tanulási feladatokban -, amelyek kezeléséhez elengedhetetlen a digitális kultúra mélyebb megértése. A program célzottan járul hozzá ahhoz, hogy a pedagógusok magabiztosabban, retlektáltabban és a mai fiatalok valóságához jobban illeszkedő módon tudják ellátni nevelői és oktatói feladataikat.

A program kiemelt célja a résztvevők kommunikációs kompetenciáinak fejlesztése a mai gyermekekkel és diákokkal folytatott nevelési-oktatási helyzetekben. A képzés során a pedagógusok képessé válnak arra, hogy tudatosabban alkalmazzanak életkorhoz, személyiségtípushoz és digitális szocializációs sajátosságokhoz illeszkedő kommunikációs stratégiákat, ezáltal hitelesebb, kapcsolat orientáltabb és hatékonyabb párbeszédet alakítsanak ki tanítványaikkal.

A digitális világ az ismeretterjesztés és az ismeretátadás mikéntjét is megváltoztatja. Ebből fakadóan az egész oktatási rendszer, a tanárok és a diákok is kihívások előtt állnak. Egyértelmű cél, hogy a tudást minél hatékonyabban lehessen átadni a diákoknak. Ezért nem mindegy, hogy a történelemoktatást segítő digitális anyagok hogyan és milyen mértékben veszik figyelembe a megváltozott tanulási szokásokat, az információszerzés, -feldolgozás, a gyakorlás és megerősítés vagy éppen a számonkérés új formáit.

A digitalizáció előtti világnak vége van. Az összeszűkülés, a hozzáférhetőség, az információbőség, a feldolgozhatóság, a sebesség, a vizualitás, a szabadság és a kontroll tengelyei mentén nagyot fordult a világ. A képernyők demokratizmusa, a digitális forradalom, a közösségi média mindent bekebelező természete, a mesterséges intelligencia berobbanása a tudás előállításához és átadásához való viszonyunkat is megváltoztatja, és azt is tudjuk, hogy a felnövekvő generációk már ebbe a világba születnek bele.

A program célja, hogy a pedagógusok a tudást minél hatékonyabban át tudják adni ezeken az új platformokon keresztül, valamint az, hogy nemcsak a diákok, de a pedagógusok is tudatosan tudják használni a különböző oktatási eszközöket és platformokat. További cél, hogy felhívja a figyelmet a gyermekeket, a pedagógusokat és a szülőket érintő kihívásokra, fel tudják ismerni a következményeket és adott esetben válaszolni is tudjanak azokra. Emellett a mesterséges intelligencia és a kiterjesztett valóság helyének és szerepének bemutatása az oktatásban. A képzés további célja, hogy a történelmet oktató pedagógusok megismerjék a XX. századi magyar történelem oktatását elősegítő digitális tananyagokat, ismerjék meg a különböző online felületeket, kiemelt tekintettel azokra a tananyagokra, amelyek széleskörű funkcionalitással segítik a tanítási-tanulási folyamat teljes egészét.

A történelem menetének vannak csomópontjai. Ezek rendszerint éveket ölelnek át és ezalatt az időszak alatt annyi változás történik, mint más korszakban évtizedek, esetleg évszázadok alatt. Nagyon ritkán előfordul az is, hogy a történelmi események egy pontban, azaz egy évszámban sűrűsödnek. Ilyen évszám 1968. Ebben az évben nagyot fordult a világ. Mára 1968 egy életstílus, egy gondolkodási mód, egy generáció szimbóluma lett. Kétségtelen, hogy 1968 átjárja kultúránkat, és hogy leginkább a nemi szerepek ki- és megélhetőségében hozott változást. Míg Nyugaton a paplan felett, gyakran a kamera előtt folyt az „új világ” építése, addig Keleten a paplan alatt lett nagyobb a szabadság. Az ötvenes és hatvanas évek kemény diktatúrája után – néhány kivételtől eltekintve – 1968 után Keleten is megteremtődött az ifjúság speciális kulturális zónája, amelyet a hatalom támogatott és kontroll alatt tartott. De a paplan alá már nem nézett be. A ’68-as generáció kulturális forradalmával, a fogamzásgátlóval, a beatzenével, a divattal, a filmekkel és az új irodalommal az Egyesült Államok és a szabad világ behozhatatlannak tűnő előnyre tett szert a soft-politika területén. Ez a generáció pedig napjainkra is hatással van. 

A program célja 1968 újraértékelése és annak máig tartó befolyásának bemutatása, mely az élet minden területére betüremkedett: a kultúrába, a politikába, az egyetemek világába. Ezenfelül a korszakkal kapcsolatos fogalmak újraértékelése, továbbá a korszak máig tartó hatásának bemutatása, értékelése és értelmezése.

A pedagógus-továbbképzésben résztvevőket megismertetjük a drámapedagógia eszköztárával, melynek segítségével a pedagógusok hatékony módszertani segítséget kapnak mindennapi nevelési feladataik ellátásában. Megismerkednek a drámapedagógia módszertanának alapjaival, tantárgyi felhasználási lehetőségeivel, valamint az iskolai színjátszás és az ünnepek módszertanával.

A pedagógus-továbbképzési program célja, hogy a résztvevők ismerjék meg a drámapedagógiát és módszereit, eszközeit, tanulják meg alkalmazni a drámapedagógia eszköztárát, váljanak képessé a drámapedagógia eszközeinek beépítésére a saját gyakorlatukba.

Az ADHD és az autizmus két olyan idegrendszeri pervazív fejlődési zavar, amelyekről szinte naponta jelennek meg friss kutatási eredmények, mégis rengeteg a tévhit körülöttük. Megjelenési formáik a tüneteket illetően nagyon változatosak lehetnek, éppen ezért nehéz egy konkrét protokollt alkalmazni az érintett gyermekek esetében. Diagnosztikájuk összetett, multidiszciplináris diagnoszta teamet igényel, a leginkább jellemző életkor, amikor a diagnosztikai folyamaton az érintettek elindulnak, az az iskolakezdés vagy az általános iskola első évei. Meglévő diagnózis esetén sem kéri azonban minden szülő gyermekének az SNI “tanulási kódot”, a kód hiányában pedig a gyermek nem igényelheti a számára szükséges fejlesztéseket és egyéb engedményeket. A XXI. századi digitálisan túlterhelt világunk pedig olyan atmoszférát teremt a benne szocializálódó gyermekek számára, amely a végrehajtó funkciókért felelős agyi területekre, az érzelmi-hangulati szabályozásra, az aktivitás-szabályozásra, valamint a figyelmi fókusz fenntartás-szabályozására szintén nagy hatással van. A pedagógus az a személy, aki minden esetben találkozik ezekkel a gyermekekkel, akár rendelkeznek SNI kóddal, akár nem, akár csak “XXI. századi” gyermekek, akiknek fejlődésére hatással van a fent említett atmoszféra. A továbbképzés fő célja, hogy a gyakorlatba átültethető átfogó ismeretekkel és alkalmazható eszközökkel, módszerekkel ruházza fel a képzésben részt vevő pedagógusokat. A továbbképzés során a résztvevők ismereteket szereznek a legfrissebb kutatási eredmények alapján rendelkezésre álló általános ismeretekről mind ADHD, mind autizmus témában. A továbbképzés taglalja azokat a tévhiteket, amelyek az említett fejlődési zavarok kapcsán terjedtek el, ezeket gyakorlati példák és esetek bemutatása kapcsán keretezi át a képzés. A továbbképzés tematikájában megjelenik a rendszerszemlélet, hiszen ez egy elengedhetetlen nézőpont a pedagógus-gyermek-szülő kapcsolatának konstruktív fejlesztése szempontjából, éppen ezért a tematika részét képezi azon ismeretek átadása, amely bemutatja, milyen változásokon és egyedi fejlődési úton megy keresztül az a család, amelybe eltérő fejlődésmenetű gyermek születik. A képzés nagy hangsúlyt fektet az érzelmi kapcsolódás, mint az eltérő fejlődésmenetű gyermekek megértése és a velük kapcsolatos nehéz, esetenként kritikus helyzetek kezelésének első lépcsőjére. Ennek érdekében a tematika része a pedagógusok számára olyan alapszintű pszichológiai ismeretek átadása, amelyek segítik őket a gyakorlatban a saját érzelmi szabályozásuk fejlesztésében is. A tematika része az egyes tematikai egységek mentén a gyakorlati esetek ismertetése, konkrét esetek megbeszélése, interaktív esetmegbeszélés. 

A képzés célja, hogy az autizmusban, ADHD-ban érintett, SNI státusszal már rendelkező és-vagy még nem rendelkező, de az idegrendszeri spektrumzavarok tüneteit mutató gyermekek sajátos nevelési igényeit, állapotuk fő jellemzőit, idegrendszeri és tünettani sajátosságait a képzésen résztvevők megismerjék, arról átfogó képet kapjanak. A továbbképzés célja továbbá az általános ismeretterjesztésen túl a képzésen résztvevők szemléletének, perspektívájának tágítása a témán belül, módszertani ismereteik bővítése, típusos esetek ismertetése, ezzel és a jó gyakorlatok megosztásával együtt a gyakorlati eszköztárak bővítése, mely segíti mind a pedagógusok hétköznapi munkáját, mind a pedagógus-diák-szülő közti kapcsolódás konstruktív megvalósulását.

Modernkori magyar történelmünk bővelkedik politikai rendszerváltozásokban, amelyek új, gyakran magukat az előző rendszer antitéziseként feltüntető politikai berendezkedéseket hoztak létre.

A képzésen ezen a prizmán keresztül tekintjük át a XIX. és a XX. század fordulópontjait. A résztvevők új megvilágításban gondolkodhatnak arról, hogy milyen módon viszonyultak egymáshoz ezek a rendszerek, miben mutatnak folyamatosságot vagy éppen törést. A kurzus részeként a pedagógusok megadott szempontrendszer szerint összehasonlító módon is vizsgálhatják ezeket a rendszereket, valamint a rendszerváltozások jellegét, legyen szó forradalmakról, puccsokról, rendszerváltásokról vagy rendszerváltoztatásokról.

A képzés által a résztvevők képesek lesznek széles időkeretben, folyamatosságában gondolkodni a modernkori magyar történelem menetéről, egy-egy az idők során folyamatosan jelenlévő kérdéskört (pl.: államforma, választójog) átfogóan értelmezni.

A továbbképzés tematikai egységei a fentieknek megfelelően épülnek egymásra. Az első három tematikai egység a legfrissebb történeti kutatások eredményeit ismertetve előadások és hozzájuk kapcsolódó konzultáció formájában mutatja be a modernkori magyar történelem cezúráit (1867, 1918–1920, 1944–1945, 1989–90), azok történetét, valamint összehasonlító módszerrel azok nemzetközi, különösképpen regionális kontextusát. Másfelől a továbbképzés pedagógiai módszertani kérdéseket taglal: miképpen dolgozható fel egy rendszerváltás története az általános iskolai és középiskolai tanulók életkori sajátosságainak megfelelően, milyen használható és digitális formában is elérhető források és segédanyagok segíthetik a sokoldalú megközelítést. A továbbképzés nagy hangsúlyt helyez arra is, hogy az egyes témákat, amelyek kivétel nélkül mind a nemzeti identitás szempontjából is fontos fordulópontokat jelentenek, ne csupán szaktárgyi kérdésként kezelje, hanem valamennyi pedagógus által elvégezhető pedagógiai feladatnak.

A pedagógus-továbbképzési program célja, hogy a résztvevők ismerjék meg azokat a fordulópontokat a modernkori magyar történelemben, amelyek cezúrát jelentettek. Képesek legyenek felismerni az egyes politikai rendszerek közötti folyamatosságokat, ezzel párhuzamosan pedig az azokat elválasztó töréspontokat. Képesek legyenek bizonyos szempontok alapján összehasonlító módon elemezni a különböző rendszereket.

A 21. századra alapvetően megváltoztak a magyar embereket tagjait érintő társadalmi és állampolgári élettel kapcsolatos ismeretek, leegyszerűsítve a hétköznapi élet. A program keretében a résztvevő pedagógusok a legfontosabb változásokra vonatkozó tudásanyagot sajátíthatják el, kiegészítve a jelenleg is használatban lévő tananyagot. Az állampolgári ismeretek képzésére a közoktatásban sokáig a történelem tantárgy keretein belül került sor. Néhány éve önálló tanegységként van jelen az iskolai életben. Mivel a tantárgy olyan tematikákat dolgoz fel, amelyek folyamatosan változnak (pl. gazdaság, pénzügyek, ellátórendszerek működése stb.) ezért kiemelten fontos az oktatók folyamatos naprakész továbbképzése új szemléletben. Napjainkban teljesen más tematikák keretezik egy állampolgár életét, mint akár 20 évvel korábban. A képzés célja ezen tematikák feldolgozása, módszertan nyújtása a témát oktató pedagógusoknak, érzékeltetve, hogy az állandóan jelen lévő témák mellett milyen új kihívások jelennek meg a hétköznapi életben, amelyet minden állampolgárnak ismernie kell. A program keretében nem annyira a klasszikus az állampolgári ismeretek körébe tartozó tematikák kerülnek áttekintésre, de hangsúlyosan jelen van a nemzeti azonosságtudat fejlesztése, a tudatos pénzügyi gazdálkodásra való nevelés, illetve az energiatudatos életmódra való felkészítés módszertana. A képzés lehetőséget kínál arra, hogy az oktató a tanórán komplexen és mégis közérthetően láttassa a diákokkal a szűkebb és tágabb környezetükben zajló összes folyamatot.

Az állampolgári és társadalmi ismeretek tantárgy anyagának 21. századi körülményekhez igazodó kiegészítése. A család szerepének és jelentőségének bemutatása, hangsúlyozása. Naprakész pénzügyi-gazdálkodási ismeretek átadásának elsajátítása. Az energiatudatos életmódra való ösztönzés elsajátítása. A globális folyamatok és a digitalizáció hétköznapi életünkre gyakorolt hatásának bemutatása.

A diákok motivációjának fenntartása és erősítése mellett segít a pedagógusoknak csökkenteni leterheltségüket, mivel automatizált folyamatokat alakíthatnak ki. Az oktatási egységek önszabályozására is lehetőséget teremt, amelyeket a diákok saját tanulási stílusukhoz igazíthatnak. Magabiztossá teszi a pedagógusokat a digitális programok és alkalmazások használatában, segíti őket a 21. századi módszerek felé történő módszertani szemléletfejlesztésben. A képzés a digitális átalakulás iskolai bevezetésének folyamatát, annak veszélyeit és lehetőségeit, valamint a TEAMS és Onenote felületek használatát és egyedi sajátosságaik megismerését foglalja magába. Tanulástechnikai ismeretekre is tanít, segít az egyedi tanulási stílusok azonosításában. A képzés lehetőséget biztosít egyedi digitális alkalmazások beépítésére a tanítási folyamatba, emellett segít a digitális osztályterem létrehozásában és működtetésében. A képzés során alkalmazott módszerek és munkaformák magukba foglalják a prezentációt, páros- és csoportmunkát, valamint egyéni tevékenységeket.

A továbbképzés célja, hogy a pedagógus ismerje meg a TEAMS/Onenote és más digitális alkalmazásokat, váljon képessé azok hatékony használatára az oktatási gyakorlatban, és váljon képessé a fentieket integrálni a 21. századi oktatási módszerek és gyakorlatok rendszerébe. Tanulja meg használni a módszereket és munkaformákat a kompetenciafejlesztésre és az egyéni tanulási utak alakítására.

Az I. világháború mindent megváltoztatott Európában: a határokat, a politikai rendszereket, a lelkiséget és az erkölcsöket is. Az Európa irányításáért vívott harc az I. világháború iszonyú vérveszteségei ellenére sem dőlt el és mindössze egy negyedszázadig tartó fegyverszünetet sikerült megvalósítani. Európa nemzeteinek sorsáról a döntést a száz éves háború újabb szakaszainak, a második világháborúnak, majd a hidegháborúnak kellett meghoznia. A második világháborút követően a két győztes szuperhatalom: az USA és a Szovjetunió megosztozott Európán és a világon. Európát vasfüggönnyel választották ketté: az amerikaiak fennhatósága alá került részt sikerült amerikanizálni, a keleti rész szovjetizálása kudarcba fulladt. A XX. század „százéves „háborújának” harmadik szakasza, amit hidegháborúként ismerünk, 1989/90-ben végül az Amerikai Egyesült Államok győzelmével, a Szovjetunió összeomlásával és Európa egyesítésével zárult. Az I. világháború utáni elhibázott békemű egy sor önálló államot hívott életre, ezzel párhuzamosan felosztottak és megszűnésre ítéltek birodalmakat, amelyek évszázadok próbáit állták ki. Az I. világháború győztesei azzal a céllal alkották meg térségünk új rendjét, hogy az ütközőzónaként tartóztassa fel a bosszúszomjas németeket és gátolja meg a kommunista világforradalom nyugati terjeszkedését.

A soknemzetiségű Habsburg Monarchia felszámolásával soknemzetiségű utódállamokat alakítottak ki; amiből Magyarország és Ausztria homogén nemzetállammá csonkítása kivételnek számított. A II. világháború, illetve a hidegháború utáni rendezések ugyan hoztak változást a térségünkben, de a Trianonban megállapított határokon érdemben nem változtattak. Ami módosult, az az elképzelés, mely szerint az egykori győztesek a nemzetállamokat tették felelőssé a XX. század szörnyűségeiért, miközben ez minden alapot nélkülöz.

A program célja a XX. század történelmének értelmezési kereteinek a bővítése, valamint a korszakkal kapcsolatos fogalmaknak az újraértelmezése és bővítése. További cél a XX. század „százéves háborújának” szakaszolása, bemutatása, értékelése és elemzése, ezen belül Magyarország helyének és szerepének a bemutatása, értelmezése.

Nem is gondolnánk, hogy a sokszor felszínesnek tűnő, napi hírek, vagy egy-egy jelentős közéleti kérdésről alkotott többségi álláspont mögött milyen mély, több évszázados, esetleg évezredes gyökerű tapasztalat húzódik.

Mi köt össze bennünket, magyarokat? Mik identitásunk alappillérei? Lehet-e egyáltalán egy nemzet jellegéről beszélni? Milyen minket meghatározó, megváltoztathatatlan adottságok vagy régre visszanyúló jelenségek okozta reflexek köszönnek vissza napjaink magyar társadalmában? Ezen kérdések köré szerveződik a képzés, amelynek célja, hogy a résztvevők átlássák és megértsék azt, hogy milyen meghatározottságok és történelmi tapasztalatok azok, amelyek egyedivé tesznek minket, magyarokat és aktívan formálják válaszainkat az éppen előttünk álló kihívásokra is. A képzés során olyan témákat járunk körbe mint a magyar nyelv, amely egyszerre szigetel el minket a világtól és véd meg bennünket; az ország földrajzi elhelyezkedéséből adódó lehetőségek és kötöttségek; a függetlenséggel, önrendelkezéssel és szuverenitással kapcsolatos történelmi tapasztalaink; valamint ezzel szoros összefüggésben a külvilághoz, kitüntetetten a nagyhatalmakhoz társuló képzeteink. Ugyanígy fontos kérdéskör, hogy milyen öndefiníciós kísérletek születtek a múltban arra vonatkozóan és hogyan látjuk jelenleg azt, hogy országunk a Nyugathoz, a Kelethez vagy éppenséggel mindkettőhöz/egyikhez sem tartozik?

Ennek megfelelően épülnek fel a továbbképzés tematikai egységei. Ezek részben a legfrissebb történeti kutatások eredményeit ismertetve előadások és hozzájuk kapcsolódó konzultáció formájában mutatják be az egész magyar történelmen átívelő, minket meghatározó elemeket – széles összefüggésrendszerbe helyezve azokat. Másfelől a továbbképzés eszközrendszert kíván adni a pedagógusok kezébe, hogy elsőre talán elvontnak tűnő, absztrakt kérdéseket le tudjanak fordítani a diákok számára úgy, hogy abból egyértelmű legyen: valójában a mindennapjainkat érintő gyakorlati kérdésekről van szó. A továbbképzés mindemellett kiemelt fontosságúnak tartja, hogy az egyes témák, amelyek nagy része nem egy-egy tantárgy szűk területéhez kapcsolódnak, hanem átfogó, tantárgyközi szemléletet igényelnek, minden pedagógus számára megragadhatóak legyenek.

A képzés célja, hogy a résztvevők azonosítsák be azokat a jellegzetességeket és ezek eredőit, amelyek a magyar társadalmat általánosságban meghatározzák. Ismerjék meg azokat az adottságokat, amelyek tudattalanul is kihatással vannak a magyarságra múltban és jelenben egyaránt. Ismerjék meg azokat a történelmi fordulópontokat, amelyek formálják napjainkban a magyar társadalom többségének attitűdjét.

A Kádár János nevéhez fűződő történelmi periódus Magyarország XX. századi történetének az egyik legfontosabb fejezete. Kádár és a róla elnevezett diktatúra megítélése a mai napig kérdőjelekkel van tele a közoktatásban. A tankönyvek „puha diktatúráról” és „gulyáskommunizmusról” értekeznek, kiszakítva ezzel az 1961 utáni időszakot a kommunizmus történetéből, egyben önálló korszakként kezelik azt.  A program célja, ahogy az a címben is szerepel, az új kutatási eredményeket felhasználva válaszolni arra a kérdésre, hogy 35 évvel a rendszerváltoztatás után milyen értelmezési keretet állíthatunk fel a Kádár János nevével fémjelzett diktatúrának. A program rendeltetése egy új narratív keret alkalmazása a Kádár-diktatúra értelmezéséhez. Ezzel kapcsolatban sor kerül a diktatúra értelmezési kereteinek bővítésére, valamint a korszakkal kapcsolatos fogalmak újraértékelésére. A program a Kádár-diktatúrát nem kezeli különálló egységként, hanem a magyarországi kommunista önkényuralom szakaszaként értékelve mutatja be azt, hogy a Kádár nevével fémjelzett időszak csak egy része a diktatúra történetének. Ezt igazolja a program 1956-1961-es időszakot elemző része, amely bemutatja, hogy a jelzett időszak igazolja a folytonosságot: Kádár csak befejezte azt, amit elődje Rákosi elkezdett, sőt sok tekintetben a diktatúra Kádár alatti szakasza nagyobb károkat okozott a magyar társadalomnak és a nemzetnek, mint a Rákosi nevével fémjelzett időszak. Sor kerül a névadó személyiségének részletes elemzésére, valamint arra is, hogy hogyan működött a diktátor személyét övező kultuszépítés, amely ugyan más módszerekkel, de főleg a suttogó propaganda eszközével mindvégig igyekezett Kádár történelmi szerepét kiemelni a magyar társadalom számára. A programon belül külön elemzés tárgyát képviseli a korszakkal és névadójával kapcsolatos emlékezet, amely a mai napig megosztott képet tár elénk.

A továbbképzés kiemelt célja annak a szemléletnek a meghonosítása, amely a magyarországi kommunista diktatúrát – így ezen belül a Kádár-korszakot – egységes egészként mutatja be. További célja a programnak, hogy reflektáljon a korszakkal kapcsolatos egyéni és kollektív emlékezetre. Utóbbi azért is fontos, mert a korszak egyrészt még „velünk él”, ugyanakkor a jelenleg Magyarországon a közoktatásban tanuló diákok közül senkinek sincs a diktatúrával kapcsolatos tapasztalata.

A múzeumi kiállítóhelyek szinte valamennyi tantárgy esetében hatékony, az iskolában szerzett tudás kiegészítésére szolgáló helyszínek, de nem mindig használjuk ki az egyes kiállítások nyújtotta lehetőségeket a további, speciális tudás átadására.

A múzeumpedagógiai továbbképzés kiemelt célja a szaktanárok megismertetése a múzeumpedagógiai programok elkészítésének és lebonyolításának módszertanával. A magyarországi múzeumokban és közgyűjteményekben fellelhető kiállítási anyagok, műtárgyak oktatási tevékenységbe való integrálására való lehetőségek bemutatása. A múzeumpedagógiával kapcsolatos alapfogalmak és módszertan megismerése. Olyan az iskolai oktatást kiegészítő múzeumpedagógiai módszertan elsajátítása, amely a tudás átadását élményszerűvé, kézzelfoghatóvá teszi a diákok számára. A képzés gyakorlatorientált voltára támaszkodva önálló, a saját részdiszciplínához igazodó program kialakítása.

Képzésünk indokoltsága, hogy manapság egyre gyakoribb a sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése és oktatása a többségi óvodákban, iskolákban, és ez szükségessé teszi a pedagógusok nevelési-oktatási eszköztárának bővítését. Kiemelt célunk, hogy a neurodivergens gyerekekről való tudás növekedjen, oktathatóságuk hatékonyabb legyen és a befogadásuk sikeresebbé váljon a képzést elvégzők intézményeiben. Képzésünk azokhoz szól, akik a mindennapi munkájuk során olyan gyerekekkel is foglalkoznak, akik az átlagtól eltérő, neurodivergens fejlődésük miatt nehezebben illeszkednek be, kihívást jelentenek a mindennapokban a pedagógusoknak, fejlesztő pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak és asszisztenseknek. A program rövid tartalma: A tanfolyam első fele rávilágít majd arra, mi is az a neurodivergens működés, miben mások, és közösek ezen gyerekek igényei. Szó lesz arról, hogy mik a tipikus erősségeik és gyengeségeik. A leggyakrabban előforduló neurodevelopmentális, azaz eltérő idegrendszeri fejlődésből adódó eltéréseket gyermekpszichiáter és/vagy pszichológus és/vagy gyógypedagógus ismerteti, videóbemutatókon és gyakorlati feladatokon keresztül ismerhetjük meg a tünetek sokféleségét. Az első nap része ezekkel a gyermekekkel korábban szerzett saját élmény, tapasztalat megbeszélése és a tünetek korai felismerésének célja, hasznossága. A második napon egy átfogóbb szemléletet ismerhetnek meg a résztvevők, a szakember oktatók interpretálásában: miként lehet a helyzeteket, a helyszínt, teret, időt, és a kommunikációt a neurodivergens gyerekek jobb boldogulásához alakítani. Ebben a részben felváltva lesznek elméleti blokkok és kiscsoportos gyakorlatok a pozitív kommunikáció, a vizuális segítségadás eszközei és a kognitív viselkedésterápiás alapeszköztár témájában. Érintjük a viselkedésproblémák témakörét, és ezek megelőzési lehetőségeit, a szabályalkotás, jutalmazás és motiváció témáját. A képzés harmadik, kiemelt témája, hogy a neurodivergens gyerekeknek is joga és igénye a befogadás, elfogadás. Ebben segítenek az általunk ismertetett kooperációt, tudásformálást és bullying-megelőzést célzó technikák. Lehetőség nyílik beszélgetni a bántalmazás, kirekesztés és a bullying különböző formáiról, saját tapasztalatokon, eseteken keresztül tanácsokat gyűjthetnek be a résztvevők. A nap második fele a társas kapcsolatok, szociális készségek (érzelmi intelligencia) fejlődését szolgáló beavatkozások, eszközök bemutatásáról szól. Ezek az eszközök, könyvek, segédanyagok gyakorlati ötletforrásként szolgálhatnak a beilleszkedési és kapcsolódási nehézségek megoldásához, a csoportban lévő többi gyereknek is élvezetes játéktevékenységeket biztosítanak majd.

A résztvevők lehetőséget kapnak egyéni és kiscsoportos formában is használható érzelmi kommunikációt javító, érzelmi regulációt segítő, dühkezelést célzó technikák alkalmazásának elsajátítására. A csoportba való inklúzió játékos formában is meg tud valósulni, ehhez kommunikációs és társas készségeket fejlesztő tevékenységeket, programot mutatunk be. A képzés zárásaként a hallgatók részt vesznek ezeknek az eszköztáraknak, játéktevékenységeknek a kipróbálásában, saját élményalapú tapasztalatot kapnak a nap során a hatékony fejlesztési lehetőségek megtalálásához.

Az elmúlt években a szexuális nevelés egyre többször kerül fókuszba, ennek többek között az is oka, hogy a XXI. század felgyorsult és átdigitalizálódott világában a gyerekek számára rengeteg információ érhető el ellenőrizhetetlen és korlátozhatatlan módon. Rengeteg tapasztalat és egyre több mérhető és ellenőrizhető adatokkal rendelkező tanulmány áll rendelkezésre arról, hogy mire a gyermekek a köznevelés által nyújtott szexuális nevelés tananyagait megkapják, addigra már rendelkeznek ismeretekkel a témában, a többségük ezeknek az ellenőrizhetetlen forrásoknak köszönhető, aminek a hatása egyértelműen negatívan hat a gyermekek pszichés fejlődésére. A szexuális nevelés egy olyan témakör, amellyel kapcsolatban rengeteg tévhit, a XXI. században már nem alkalmazható vagy a gyermekek pszichés fejlődését nem lekövető gyakorlat áll rendelkezésére az azt tanítóknak. A szexuális nevelést és elsősorban a szexualitást rengeteg tabu övezi, amelyek mind nehezítik vagy megakadályozzák a szexuális nevelés tantárgyként való jól működését a köznevelésben, ezzel együtt tovább tabusítják a témát – éppen ezért a fenti Szexuális nevelés tananyag az általános ismeretek bemutatásán és a gyakorlatban is alkalmazható módszerek átadásán túl, egy olyan szemléletváltásra is törekszik, aminek fókuszában az érdeklődés, a megismerés, a tabuk ledöntése, a szégyenítés kerülése és a nyitottság áll. Mivel a szexuális nevelésre a gyermekek életében nincs egy konkrét jó időpont, hiszen ez nem csak a felvilágosításról szól, hanem egy hosszú, életkori szakaszokat átívelő folyamat, amely főként a testtudatosságra nevelés részét képezi, a Szexuális nevelés tantárgy több blokkra osztott, amely blokkok azon életkori csoportokat jelölik, amely az adott életkori szakasz fejlődéspszichológiai és testi fejlődési sajátosságait helyezik a fókuszba. A kurzus résztvevői ezek megismerése után ismerkednek meg az adott életkori csoport számára oktatható szexuális nevelés tartalmával.  A képzés célja, a képzésben résztvevők ismeretanyagának bővítése a szexuális nevelés terén. A továbbképzés célja megismertetni a képzésben résztvevőket a köznevelésben résztvevő gyermekek fő életkori, fejlődéslélektani állomásaival, különös tekintettel a testi fejlődésre, testtudatosságra és pszichoszexuális fejlődésre. A képzés célja, hogy a résztvevők tisztában legyenek az adott életkor jellemzőivel, azzal, hogy az adott életkorban mit, milyen részletességig és milyen nyelven szükséges a gyermekek számára átadni a testtudatosság, azon belül a szexuális tudatosság témáján belül. A képzés célja továbbá olyan evidencián alapuló ismeretanyagok átadása a résztvevők számára, amely a szexuális nevelést az egészségnevelés és a testtudatos nevelés részeként tekinti, amely előtérbe helyezi a primer prevenciós szemléletet. A képzés célja még a képzésen résztvevők szemléletének, perspektívájának tágítása a témán belül, módszertani ismereteik bővítése, ezzel és a jó gyakorlatok megosztásával együtt a gyakorlati eszköztárak bővítése, amely segíti a pedagógusok hétköznapi munkáját.

A képzés célja, a képzésben résztvevők ismeretanyagának bővítése a szexuális nevelés terén. A továbbképzés célja megismertetni a képzésben résztvevőket a köznevelésben résztvevő gyermekek fő életkori, fejlődéslélektani állomásaival, különös tekintettel a testi fejlődésre, testtudatosságra és pszichoszexuális fejlődésre. A képzés célja, hogy a résztvevők tisztában legyenek az adott életkor jellemzőivel, azzal, hogy az adott életkorban mit, milyen részletességig és milyen nyelven szükséges a gyermekek számára átadni a testtudatosság, azon belül a szexuális tudatosság témáján belül. A képzés célja továbbá olyan evidencián alapuló ismeretanyagok átadása a résztvevők számára, amely a szexuális nevelést az egészségnevelés és a testtudatos nevelés részeként tekinti, amely előtérbe helyezi a primer prevenciós szemléletet. A képzés célja még a képzésen résztvevők szemléletének, perspektívájának tágítása a témán belül, módszertani ismereteik bővítése, ezzel és a jó gyakorlatok megosztásával együtt a gyakorlati eszköztárak bővítése, amely segíti a pedagógusok hétköznapi munkáját.